Szilveszter: hagyományok, sminkek, kaják, koktélok, bulik...

A Gergely-naptár utolsó napja. Valaha ezen a napon pisztolylövésekkel és harangok hallatásával üldözték el a démonokat és a gonosz szellemeket. A fogadkozások - és az őrült bulik - napja...
_{2006.12.31 09:22}

Hagyományok

Szilveszter estéjét és éjszakáját ma is - hasonlóan, mint régen, de igazodva a mai korhoz - ünneplések és rendezvények ölelik körül. Még ma is él az alábbi mondás: Amilyen az újév napja, olyan lesz az egész esztendő is. Ez a nagy fogadalmak ideje, amiket - attól függően, mennyire tartjuk be a magunknak adott szavunkat - ideig óráig meg is szoktunk tartani.

A szilveszter és Újév talán a leggazdagabb babonákban. Még a hitetlenek is "varázsolnak" valamit ezen a napon. Álarcot húznak, hogy elijesszék az óévet magával vivő szellemet, vagy szerencsepénzt tesznek a tárcájukba. Sok családban szokás ezen a napon a szerencsepogácsa sütése. A legjobb nap ez a gazdagság varázslásra, gazdaggá teszi az új esztendőnket, ha ilyenkor pénzt találunk.

A szerencsepogácsa úgy készül, hogy a sima pogácsák egyikének közepébe érmét teszünk, és aki megtalálja, azt éri abban az évben a legnagyobb szerencse. Fontos azonban, hogy a pogácsa még az óévben elfogyjon.

A hagyományos ételek fogyasztása is bőséget, szaporaságot, főleg anyagi gyarapodást varázsol. A lencse, a bab, vagy bármilyen apró szemes étel fogyasztása szerencsét hoz. A malac előre túrja a földet, vagyis "kitúrja a szerencsét", sőt kunkori farkát meg is lehet markolni, így aztán garantálhatjuk a szerencsénket a következő évre. A lábasjószág, csirke, vagy tyúk fogyasztása azonban tilos, mert az hátrafelé rúg, elkaparja a szerencsénket.

Ezen a napon tilos a mosás, teregetés, mert az valaki halálát hozza. Tilos levinni a szemetet, mert kiöntjük vele a szerencsét a házból. Azt tartják, a szilveszteri álom beteljesedik, így ne mulassuk át az egész éjszakát, hanem hagyjunk időt egy jósálomra is! Ezen a napon nem szabad orvost hívni, orvoshoz menni, mert akkor betegséggel töltjük majd a következő évet. A szilveszter éjjelén megfájduló fog valaminek a halogatását jelöli, amit már nem szabad tovább görgetnünk az új esztendőben.

Ezen az estén szokás az ólomöntés, vagy - ez az egészségre kevésbé veszélyes, ám ugyanolyan hatékony módszer - a faggyúöntés. Az egyiknél ólmot olvasztanak, a másiknál gyertyafaggyút, vagy viaszt. Minkét eljárás azonos. A felmelegített anyagot hideg vízbe öntik, és megnézik, milyen alakot vett fel. Az alakok formák jellegzetességei utalnak a jövendőre, a formák egymásutánisága az időben előre haladó eseményeket vetíti előre.

Éjfélkor az első óraütéskor elfújják a gyertyát, és csak az utolsó óraütéskor gyújtják meg újra (ekkor durran a pezsgő dugója is!). Aki ilyenkor hátra nézve nem látja meg a saját árnyékát, az bizony megrendelheti a koporsóját.

Távol lévő szerelmesek ilyenkor egy kicsi pezsgőt öntsenek ki a földre - azért ne a háziak féltett perzsaszőnyegére - mielőtt a többiekkel koccintana, hogy a kedvessel egész évben együtt maradjanak. Egyes hagyományok szerint ez azért is hasznos, mert ha ilyenkor valamit kiöntünk a földre, akkor "dől a lé" egész évben.

	[1/6]
Hagyományok Smink Kaják 4. oldal Desszertek Koktélok, bólék

cikk nyomtatása

Szólj hozzá!

Kapcsolódó írások:

Tilos petárdázni szilveszterkor